Blog - Ruha István hegedűművészre emlékeztek

Ruha István hegedűvirtuóz halálának 16. évfordulóján a Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság koszorút helyezett el a művész síremlékénél, aki 1931. augusztus 17-én született Nagykárolyban. "Fellépett a világ legnagyobb színpadain, híres zeneművészek és karmesterek mellett játszhatott. Az újságok címlapján jelent meg az egész világon, amikor a világ jobban értékelte a művészetet, a szépet, a kultúrát, mint a sokkot, a borzalmat, a giccset, amikor a hírnév azt jelentette, hogy értékelték a tehetséget és a zsenialitást. A hazai és a nemzetközi zenei élet nevezetes személyisége volt, a kortárs hegedűművészet jeles képviselője. Mindig büszke volt szülővárosára. Erkölcsi kötelességünk, hogy emlékét őrizzük, ápoljuk, és büszkék legyünk mi is és a jövő generációja is arra, hogy abban a városban élünk, ahonnan Ruha István és még sokan mások elindultak a nagy színpad felé" - olvasható a Bogdan Georgescu igazgató által szignózott közleményben.

Nagykároly - A Károlyiak öröksége

Első írásos említése 1213-ból származik, Karul formában. A Kaplony nemzetség birtokolta egykor, leszármazottjuk a Károlyi család, történelmük szorosan összefonódik Nagykároly város történetével. A 14. századtól a település a Károlyi család birtokának központjává vált. A 16-17. században többször sarcolta török, majd később a kurucok és labancok is pusztítottak a városban. A Rákóczi-féle szabadságharc idején, a város és környéke újabb károkat szenvedett, a lakosság nagy része elmenekült vagy elpusztult. Károlyi Sándor, a Szatmári béke megkötése után, elnéptelenedett birtokaira, így Nagykárolyba is, katolikus svábokat telepített. A 18. században a város népessége megnőtt és etnikailag is összetettebbé vált. A Károlyi család jelentős politikai befolyással bírt Szatmár vármegyében, nekik köszönhetően lett évszázadokra Nagykároly Szatmár vármegye székhelye. A hivatalos városi rangot 1848-ban nyerte el, 1876-ban rendezett tanácsú város címet kapott. A természeti csapások, tűzvész sem kímélték a várost, 1887-ben nagy része a lángok martalékává vált. A város mai arculata a tűzvész utáni újjáépítéskor alakult ki. Az első világháborút lezáró békeszerződés alapján Nagykárolyt Romániához csatolták, az 1926-ban történt közigazgatási átszervezés során elveszítette megyeszékhely rangját és Szilágy megyéhez csatolták a környező településekkel együtt. Nagykároly nevéhez a magyar kulturális örökség jelentős emlékei kapcsolhatók.  Nagykárolyban született Károli Gáspár bibliafordító és Kaffka Margit író, Itt dolgozott vármegyei jegyzőként Kölcsey Ferenc, itt ismerte meg Petőfi Sándor Szendrey Júliát, itt tanult Ady Endre, de a nagykárolyiaknak mégsem csak a múltból kell élniük.

Nagykároly (románul: Carei) , egykor Szatmár vármegye nagykárolyi járásának székhelye, ma megyei jogú város Romániában, Szatmár megyében.

Nagykárolyi románok

Román-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

Programajánló

  • Nagykárolyt idéző emléktárgyak a Károlyi-kastélyban
  • A Károlyi-kastélyban található szuvenírboltban termékek széles választékával várják a vásárlókat. Az itt megvásárolható tárgyak nagyszerű ajándékok lehetnek, ugyanakkor az otthonok díszítésére is alkalmasak. „Termékeink felidézik majd a kastélyban vagy a dendrológiai parkban eltöltött feledhetetlen pillanatokat, amelyek közül egy-egy kapcsolódhat a Károlyi család történetéhez vagy titkos szerelmekhez lovagok és kisasszonyok között. Az ajándékbolt keddtől szombatig 9 és 17 óra között van nyitva. Szeretettel várjuk önöket” — írják felhívásukban az ajándékbolt működtetői.