Nevezetességek, látnivalók

A Károlyi-kastély a 15–16. századi vár helyén, Joseph Bitthauser tervei alapján 1794-ben, késő barokk stílusban épült. 1847-ben Ybl Miklós végzett benne átalakításokat, 1893–1896 között a szászországi Meinig Arthur tervei alapján, néhol neogótikus stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá építik át. A négyzetes belső udvar lefedésével létrejött a mai átrium, ami szintén a historizmus jellegzetességeként, kétszintes központi hallként jelenik meg. Ma városi múzeum, kiállítóterem, 80 ezer kötetes könyvtár és kultúrház működik benne. Középső bástyájának teteje kilátó. 12 hektáros parkja arborétum, mai formájában 1877-ben képezték ki. Legidősebb fája egy 1810-ben ültetett platán. Szélén 33 m magas, 1888-ban épült romantikus stílusú víztorony áll. A kastély egykori lovardájában a 80-as és 90-es években mozi működött, majd diszkónak használták, végül a 90-es évek végén összedőlt. Azóta felújították.

Az 1911-ben épült egykori bank kétszintes, 65 helyiség van benne, két 50 négyzetméteres belső udvar, illetve pince. 1968-2014 között a város polgármesteri hivatala működött bennne. Az épületet a 2000-es években visszaszolgáltatták az eredeti tulajdonos leszármazottainak. Az önkormányzat szerette volna megvásárolni, de a tulajdonosok túl magas árat kértek érte. 2020-ban a helyi román sajtó írta meg, hogy az épületet magyar állami tuajdonban lévő Manevi Zrt. vásárolta meg, amely Szatmárnémeti impozáns műemléképületét az egykori Pannónia szállót is birtokolja.

Az egykori Arany Szarvas fogadó eredetileg 1805-ben épült. 1846-ban ennek ablakából látta meg Petőfi a parkban sétálgató Szendrey Júliát. Az 1850-es években Ybl Miklós tervei szerint átépítették, majd a városháza működött benne. Később határőrlaktanya volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalnak ad helyet.

Károlyi Mihály feleségével, Lapispataki Seghnyey Borbálával a 17. század elején visszatért a katolikus hitre, ekkor építtet a várkastélyban egy nagyobb, díszes kápolnát. Amikor II. Rákóczi Ferenc 1708-ban a város vendége, ebben a kápolnában celebrálják az ünnepi misét, 1726-ban pedig Károlyi Ferenc és Csáky Krisztina esküvoi miséjét tartják itt. Henyei László 1794-ben így ír az épületrészrol: „Földszinten, az épület dél-keleti részében van elhelyezve a teljesen fölszerelt tágas udvari kápolna, a melyet eloször báró Károlyi Mihály emeltetett és melynek falai az emelet mennyezetéig nyulnak föl. Az emeleten, az oratorium falán függ egy symbolikus festmény a XVII. századból. Ez a családi ereklye báró Károlyi Lászlót a szent áldozáshoz járuló egész családjával (nejével és húsz gyermekével) ugyanezen kápolna oltára elott térdepelve ábrázolja...”

A volt vármegyeháza eredetileg az 1830-as években épült. Hátsó szárnyában egykor görögkatolikus kolostor működött. 1905-ben szecessziós stílusban átépítették és kibővítették, majd 1926-ban ismét átépítették. Itt dolgozott vármegyei jegyzőként Kölcsey Ferenc. Ma a Iuliu Maniu Iskolacsoport működik benne.

A volt piarista templom eredetileg barokk–klasszicista stílusban, fogadalmi templomként 1769 és 1779 között épült, Franz Sebastian Rosenstingl bécsi építész tervei alapján. A templom a partiumi késő barokk egyházi építészet egyik jelentős példája. Károlyi Antal Kalazanci Szent József közbenjárásának tulajdonította első gyermeke születését. Fő- és hat mellékoltárának képeit 1778–1780-ban Johann Ignaz Cimbal festette. Berendezésének értékes darabja a szentélyben álló feszület és a klasszicista szószék, melynek koronáján a Szentlélek galambjának gipsz képe látható. Az 1834-es földrengésben tornya leomlott. 1857–60-ban Ybl Miklós tervei szerint restaurálták és összekötötték a rendház épületével. A volt piarista rendház 1727-ben épült. Az 1834-es földrengés után 1861 és 63 között, Ybl irányításával újraépítették, 1889-ben pedig emeletet építettek rá. Az épületben jelenleg leány gyermekotthont működtetnek a piarista nővérek. A piarista gimnáziumi szárny 1846 és 1848 között épült. Az épületben jelenleg a Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont működik.